mivagyunkazarabok

A 22 éves liberális muszlim mérnök után egy iszlámista fiatal is megosztotta néhány gondolatát a forradalomról.

A magát szalafinak valló Mamdouh 27 éves, jogász diplomával IT szakemberként dolgozik, és az iszlámistákat támogatja.

1. Mik voltak Mubarak legnagyobb bűnei?

Mamdouh: Hogy nem a nép érdekében választotta meg a vezetőket, a kormányokat, és a saját köreit, valamint hogy háborút viselt az iszlámisták ellen.

2. Milyen változások történtek Mubarak távozása óta?

Mamdouh: A személyes életemben nem történt változás, az ország helyzete viszont rosszból még rosszabbra vált, mert semmilyen probléma nem lett megoldva. Mubarak idején a gondokat a szőnyeg alá söpörték, a megoldásukat halogatták, és senkinek nem kellett velük szembenézni, most viszont minden a felszínre került, de meg nem oldódott. Például mikor kiéleződtek a koptokkal az ellentétek, Mubarak mindig közbelépett, és vagy negatív vagy pozitív módon, de lezárta az ügyet. Most viszont nincs, aki mediáljon, vagy ha a hatalom mégis beavatkozik, nem foglal megfelelően állást, ezért csak növeli a feszültséget.

3. Milyen változásokra számítasz hosszútávon?

M: Nehéz jóslatokba bocsátkozni, mert jelenleg az ország teljesen megosztott.

4.  Egyetértesz azzal, hogy a tüntetések alapja a kenyérlázadás, azaz leginkább a szegényebb rétegek anyagi szükségletei katalizálják?

A tüntetéseket az egész nép haragja indította el, és azért fejlődött forradalommá, mert az emberek életben tartották a folyamatos részvétellel. A liberálisok és a Muszlim Testvériség például a legtöbb kérdésben nem ért egyet, mégis karöltve vonultak az utcára, hogy szervezetlen megmozdulások keretében fejezzék ki haragjukat.  Egyedül a liberálisoknak volt valamilyen fajta vezetése ElBaradei személyében, de miután ő nem volt elég aktív, saját kezükbe vették a szervezést, és megmozgatták az elégedetlen, dühös egyiptomiakat.

5. Mit jelent számodra a demokrácia, és milyen változásokat hozna az életedbe?

Számomra a demokráciának egy, az iszlámmal kompatibilis változata egy olyan eszköz lehetne, aminek segítségével jobban működik az ország. Kezdetekben szerintem közügyekben csak szakértőknek szabadna dönteni, és nem a népnek. Szakmai- és hatalmi pozíciókat csakis képzett, hozzáértő szakemberekkel szabadna betölteni, és ahhoz hogy valakinek a véleménye döntő erejű legyen, ahhoz szakértőnek kell lennie, és nem egy átlagembernak az utcáról. Kezdetben a közembernek nem adnék beleszólási jogot, mert jelenleg egy átlagos egyiptominak ehhez nincs megfelelő felkészültsége.  Egy szakértői kormányzás vezette rendszerrel talpra lehetne állítani az országot. Csak később, ha már az emberek iskolázottsága elér egy elfogadható szintet, akkor adnám a nép kezébe a nagyobb döntések lehetőségét. Ezzel párhuzamosan fontosnak tartom a média szigorú szabályozását. Nem cenzúra vagy agymosás céljával, hanem hogy a valóságról csakis a manipuláció különböző eszközei nélkül számolhasanak be. A demokráciába azonban fokozatosan kell beletanítani a népet. Pont úgy, ahogy gyermekeket nevelünk, mert ez a nemzet most még csak egy kisgyerek.

6. Szerinted a társadalom mely rétegeiből kerülnek ki a tüntetők?

Szerintem legtöbbjük a jómódú felső- és felsőközposztály tagja.

7. Szerinted a többség támogatja a forradalmat?

A többség szerintem úgy gondolja, hogy a forradalmat életben tartók nem őket képviselik, mivel a tüntetőkkel ellentétben Egyiptom lakosságának túlnyomó többsége súlyosan nélkülöz. Az egyiptomiak többsége nem osztja a Tahriron lévők nézeteit, és az irántuk táplált pozitív érzések háttere egyszerűen az emberségesség, és nem a politikai szimpátia. A térőn lévők többsége például támogatja ElBaradei-t, míg az egyiptomiak szerint ő alkalmatlan, mert fogalma sincs az egyiptomi életről és a helyi problémákról. 

8. És kik a forradalom ellenségei?

Azok a korrupt milliomosok és milliárdosok, akik vagyonukat a Mubarak éra alatt főként az intézményesített korrupció segítségével dagasztották. Én a forradalom ellenségei közé számolom azokat is, akik a demokratikus folyamatok ellen vannak, mint például azok a szélsőséges liberálisok, akik a választások ellen kardoskodnak. A forradalom ellenségei legalább olyan jól iskolázottak, mint maguk a tüntetők, és hatalmas anyagi támogatást élveznek.

9. Hogy látod az új médiumok (Twitter, Facebook stb) szerepét az eseményekben?

Az új média kétélű fegyver. Sokan arra használják, hogy hamis információkat terjesszenek. Három ilyen emlékezetes példa jut most eszembe. Az első, mikor a pár közelmúltban kirobbant utca harcok során a 6th of April mozgalom tagjai, hogy még több embert vonzzanak az utcára, azt a kitalációt terjesztették, hogy Alexanriából katonai csapatokat és fegyvereket szállítanak Kairóba a tüntetések leverésére. A második, mikor azzal riogatták az embereket, hogy a kommunikációs csatornákat megint lezárja a vezetés, és nem lesz telefon és internet. A harmadik pedig mikor egy, az izraeli csapás sújtotta Gázai övezetről készült képet úgy köröztettek az interneten, mintha Kairó egyik utcája volna utcai harcok közben. Persze nagyon hasznos is a létük, mert számtalan fontos információ és értékes elemzés széleskörű és gyors ismerete köszönhető nekik.

10. Hogyan értékeled a vallás szerepét az eseményekben?

A vallás szerintem eléggé háttérbe van szorulva, mivel az emberek nem a vallási meggyőződésükért mozdultak meg. Még az iszlámistáknak is főként humanitárius és politikai céljai vannak, s nem vallási. Legutóbb például az iszlámisták  azért csatlakoztak a tüntetésekhez, mert úgy gondolták, emberéleteket menthetnek meg a jelenlétükkel. (Saját megjegyzés: a tapasztalatok azt mutatják, hogy minél kevesebben tüntetnek, annál valószínűbb, hogy megtámadják őket)

11. Milyen a szerepe a külföldön élő egyiptomiaknak a történésekben?

Szerintem leginkább negatív, mert sokuk bedől a manipulált média hazugságainak. Mint például a mikor a koptok ügyében nemzetközi beavatkozást sürgettek, ami növelte az itthoni feszültséget, mert az ilyesmi az egyiptomiak szemében hazaárulás.

12. Mi lenne most a legfontosabb az ország számára?

Meg kell engedni a fiataloknak, hogy belelássanak a közügyekbe, és fel tudják mérni, hogy valójában mekkora gondokkal küzd az ország- valószínűleg sokkal nagyobbakkal, mint bárki képzelni merné. A parlament kezébe valódi hatalmat és hatáskört kell adni, hogy el tudja indítani a szükséges drasztikus változásokat, mert jelenleg gyakorlatilag semmiben semmilyen döntési joga nincs. Továbbá sürgősen munkát kell biztosítani az ifjúságnak, hogy ne kallódjanak el, valamint meg kell akadályozni, hogy a médiumok a híreket politikai célok érdekében manipulálják, és biztosítani kell a szabad információáramlást a média megfelelő szabályozásával, hogy az emberek végre legyen valami fogalma a valóságról.